A várható következményeket szerintük úgy előzhetné meg a kormány, ha a kedvezményes, 18 százalékos áfakulcs alá sorolná az összes alapvető élelmiszert.

A bolti forgalom csökkenésével az államkassza egy idő után bevételtől esik el, hiszen az üzletláncok a nettó árbevételük után fizetik a válságadót. A nemzetgazdasági miniszter a két százalékpontos áfaemeléstől 150 milliárd forint többletbevételt vár, a pénzt az úgynevezett Országvédelmi Alapban teszik majd félre.

2009 júliusában csak a legalapvetőbb élelmiszereket sorolták a kedvezményes, 18 százalékos áfakörbe. A tejet, a kenyeret, illetve egyes tej- és pékárukat. Az élelmiszerek többsége ma is a legmagasabb, 25 százalékos áfával adózik. A 2 százalékpontos adóemelés várhatóan automatikus drágulást okoz, bár az árverseny kedvezhet a vevők pénztárcájának. A kereskedők a feketegazdaság megerősödésével és azzal együtt a saját bevételük visszaesésével számolnak. Ezt szerintük úgy védhetné ki a kormány, ha a többi alapvető élelmiszert is átsorolná a kedvezményes körbe. „Újabb, alapvető élelmiszertermékekkel bővítsük ki a kedvező áfakulcs alatt adózó termékek listáját. Szerintünk a húsnak, hentesárunak és a zöldség-gyümölcsnek ebbe bele kellene férnie, hiszen ez minden háztartás számára nélkülözhetetlen” – fogalmazott Fodor Attila, a CBA kommunikációs vezetője.

A benzinkutakon is magasabb lesz

Nagyobb számot írnak 2012-től az üzemanyagok mellé is a benzinkutakon. A gázolajnál a magasabb áfa már a magasabb jövedéki adóra rakódik rá. A dízel jövedéki adója ugyanis 13 forinttal emelkedik novembertől. „A dízel esetében 15-16 forintos áremelést hordoz magában, és erre jön egy kétszázalékos áfamérték-emelés. Ez azt jelenti, hogy jövőre a dízel esetében legalább egy 20-25 forintos áremelés következik be, a benzinnél ennél kisebb a kétszázalék áfaemelé” – nyilatkozta Hegedűs Miklós, a GKI ügyvezető igazgatója.

2012-től drágul a foglalkoztatás is. A munkáltatónak a minimálbér másfélszerese után kell majd megfizetnie az egészségbiztosítási járulékot. A teher még mindig kisebb mint az előző ciklusban volt, hiszen akkor a járulékalap a minimálbér kétszerese volt. A kétszeres járulékalapot a tavalyi kormányváltás után törölte el az Orbán-kabinet.

„A lépés nem lepett meg bennünket különösebben, mert azt láttuk, hogy amikor a kétszeres teher megszűnt, akkor nagyon sokan visszamentek a minimálbér szintjére. Így az nem meglepő, hogy a Nemzetgazdasági Minisztériumnak – az ezzel a kérdéskörrel foglalkozó pénzügyi embereinek – ez szemet szúrt, és itt egy bevételi lehetőséget láttak” – szögezte le a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Parragh László. A kamara elnöke a bejelentett jövő évi intézkedésekkel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy szerinte az elsődleges cél a költségvetés egyensúlyban tartása, nehogy Görögország sorsára jusson Magyarország. Parragh László üdvözölte, hogy a kiigazítás - szakítva a régi reflexekkel - kevéssé érinti a vállalkozásokat. (da)

hírTV