Városlista
2025. július 18, péntek - Frigyes

Hírek

2012. Január 07. 07:06, szombat | Belföld
Forrás: OrientPress Hírügynökség

Elszegényedés, munkahiány, korrupció – ezektől féltünk 2011-ben

Elszegényedés, munkahiány, korrupció – ezektől féltünk 2011-ben

A magyar lakosság 70 százaléka a munkahiánytól, illetve állásának elvesztéstől, 68 százaléka az elszegényedéstől rettegett leginkább a tavalyi évben.

Félelmeink között előkelő helyet foglalt el a szociális egyenlőtlenség és a korrupció réme is, a globális összeomlástól és a klímaváltozástól viszont kevésbé tartottunk – derült ki az Ipsos csoport felméréséből.

Magyarország legnagyobb problémájának a munkanélküliséget érezték, s érzik az emberek, a tavalyi esztendőben 70-74 százalék közötti arányban sorolták a négy fő gond közé. Ez annyira általános vélemény, hogy a társadalom minden csoportjában az aggodalmak listájának első vagy a második helyén szerepel. A munka világából való kiszorulás egyik következménye lehet az anyagi ellehetetlenülés, az elszegényedés. Ezért sem meglepő, hogy a magyar lakosság a tavalyi évben magas, 61-68 százalékos arányban sorolta a félelmek rangsorának élvonalába a szociális háló kilyukadását, az egzisztenciális lecsúszást. Erre a problémára főképpen az alacsony iskolázottságúak, a szakképzetlen rétegek, az idős emberek érzékenyek inkább s a szegénységre a nők aggódó figyelme is nagyobb mértékben rávetül, mint a férfiaké. A magyar emberek még egy dologtól, a korrupció jelenlététől tartanak igazán. A tavalyi év első felében a magyarok nagyjából fele, az utolsó hónapokban bő négytizede sorolta a legsúlyosabb problémák közé a korrupciót, a lakosság véleménye e tekintetben tehát kedvezőbb lett Magyarországról.

Bár a munkanélküliség és a szegénység a két legrettegettebb dolog a világon, az aggodalmaskodás általánosságban azonban szerényebb mértékű, mint a magyaroké. A munkahelyek hiánya nagyjából ugyanolyan mértékű probléma az olaszok, mint a magyarok számára (az ettől tartók aránya 70-76 százalék volt tavaly). A spanyolok viszont még nálunk is jobban félnek attól, hogy nem lesz munkájuk (80-85 százalék tart ettől). A szegénység rajtunk kívül a kínaiakat, az oroszokat és a németeket is az átlagosnál nagyobb mértékben nyugtalanítja, de az arányok alacsonyabbak (50 és 60 százalék közöttiek).

A magyarok félelmi dobogóján lévő három tényező mindegyike gazdasági, anyagi természetű. A munkanélküliség és az anyagi szűkösség miatt a rendszerváltás óta szorong a magyar társadalom, de ezek a dolgok az elmúlt években a szokásosnál is több embert nyugtalanítottak. Kiemelkednek a sorból, az utánuk következő tényező, az egészségügyi ellátás romlásától való aggódás jóval kevesebb magyarra volt jellemző a tavalyi évben – a lakosság 26-30 százalékára. Nem jelentéktelen, de az előbbieknél mégis kisebb arányban – tavaly 15-22 illetve 13-17 százaléknyian – érzik problematikusnak a bűnözést, erőszakot valamint az erkölcsi értékek devalvációját. Az utóbbi megítélésében egyébként karakteres különbségeket érzékelhetünk a társadalmi státusz változásával. Az iskolázottság emelkedésével egyre nő a morális szempontok súlya, a diplomások több mint egynegyede a négy legnagyobb gond közé sorolta.

A globalizálódás számos veszélyforrást hordoz magában, ezek leküzdésével nemzetközi szervezetek foglalkoznak. Hazánk lakosságát viszont nem igazán izgatják az efféle problémák, távolinak érzik maguktól. A magyarokat a belső, egzisztenciális gondok sokkal inkább nyomasztják, mint a világ sorsát befolyásoló ügyek. A jólét állam fenntarthatóságának kérdése 10-14 százalékot foglalkoztatott, a környezeti ártalmak és a klíma esetleges változása 1-2 százalékot, a terrorizmus legfeljebb 1 százalékot aggaszt mostanság hazánkban. A kvalifikáltabb rétegek és a fiatalok az átlagosnál valamivel nagyobb problémának tartják a globalizáció esetleges negatív járulékait (3-4 százalékponttal magasabb a nyugtalanok aránya), de ezek a tényezők körükben is a rangsor végén találhatók.

A globális nehézségeket általában, a világ országainak többségében is a rangsor végén találhatjuk, igaz, valamivel nagyobb említési arányokkal. Olyan jól magyarázható, átlagtól való eltérések persze akadnak, mint a japánok jelentős, 25-30 százalékra jellemző félelme a környezeti veszélyektől.

OrientPress Hírügynökség

Ezek érdekelhetnek még

2025. Július 18. 07:48, péntek | Belföld

Lengyel külügyi szóvivő: a Marcin Romanowskinak nyújtott menedékjog miatt rendelték haza a budapesti nagykövetet

A budapesti lengyel nagykövetet Marcin Romanowski volt lengyel igazságügyi miniszterhelyettesnek Magyarországon nyújtott menedékjog miatt rendelték véglegesen haza

2025. Július 18. 07:46, péntek | Belföld

Szijjártó Péter: kitiltottak három ukrán vezetőt Magyarországról

A kormány kitiltotta azt a három, a kényszerszorozásokért felelős ukrajnai tisztségviselőt Magyarország területéről, akiknek szankciós listára helyezését előző nap kezdeményezte az Európai Uniónál

2025. Július 18. 07:44, péntek | Belföld

Orbán Viktor hivatalos látogatás keretében fogadta az Egyesült Arab Emírségek elnökét

Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön hivatalában fogadta Mohammed bin Zájed Ál Nahján sejket, az Egyesült Arab Emírségek (EAE) elnökét, aki első alkalommal tett hivatalos látogatást Magyarországon

2025. Július 18. 07:43, péntek | Belföld

Orbán Viktor: addig nem lesz béke, amíg Oroszország és Amerika nem állapodik meg

Addig nem lesz vége a háborúnak Ukrajnában, amig az orosz és az amerikai elnök nem ül le tárgyalni és nem születik egy nagyobb megállapodás, melynek fontos, de nem egyetlen tétele a háború