A kutatók a megtermékenyítés utáni első hét napban végzik a kutatásokat, amelyek megmagyarázhatják, mi történik a vetéléskor. A "szerkesztett" embriókat nem ültethetik emberbe, ez illegális.

A génszerkesztés a DNS, az összes genetikai információt tároló makromolekula manipulációja. Elsőként a világon tavaly kínai tudósok jelentették be, hogy szerkesztéssel, vagyis a hibás génszakasz kivágásával és a hibátlan szakasz beillesztésével javították ki emberi embriók egy vérképzési rendellenességet okozó génhibáját.

A kutatási terület sok vitát vált ki, egyesek szerint az embrió génjeinek szerkesztése túl messzire megy, megnyitja a kaput a születendő utódok genetikai tervezése előtt.

Kathy Niakan így magyarázta, miért kért engedélyt emberi embriók génszerkesztésére: "Tanulmányozni akarjuk azokat a géneket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az embrióból egészséges baba fejlődjön. Ez azért fontos, mert a vetélés és a meddőség rendkívül gyakori probléma, az okokat pedig nem ismerjük eléggé".

Száz megtermékenyített petesejtnek kevesebb mint a fele éri el a hólyagcsíra, vagyis a blasztocita stádiumát, negyedét ültetik a méhbe, és csak 13 éli túl a harmadik hónapot.

Az emberi reprodukciós eljárásokat szabályozó brit hatóság (Human Fertilisation and Embryology Authority, HFEA) engedélyt adott a munkára, a kísérletek a közeli hónapokban indulnak.

Niakan, aki évtizedeket töltött az ember fejlődésének kutatásával, most az első hét napot igyekszik megérteni. Ez idő alatt a megtermékenyített petesejt osztódásnak indul, kialakul belőle egy 200-300 sejtből álló blasztocita. Már ebben a korai stádiumban is speciális feladatokra szerveződnek a sejtek: egyesekből méhlepény, másokból magzatburok, a többiekből a csecsemő alakul ki.

Ebben az időszakban a DNS egyes részei igen aktívak, valószínű, hogy ezek irányítják a fejlődés e korai szakaszát, az azonban nem világos, hogy pontosan mi folyik és mi romolhat el annyira, hogy vetélés történjen.