Mint közleményükben írják, a korábbi előrejelzés változását alapvetően két fő tényező határozta meg: a külkereskedelmi partnereink lassabb növekedése, illetve a nominális árfolyam jelentős leértékelődése. A külső konjunktúra mérséklődése a kivitel dinamikáját érdemben csökkenti 2012-ben. A háztartások fogyasztási kiadásának pályáját a gyenge árfolyam, a végtörlesztéssel összefüggő banki költségek lakossági ügyfelekre történő részbeni áthárítása, valamint a laza munkaerőpiac visszafogja. Így az idén a fogyasztás stagnálását, jövőre pedig 1,3 százalékos visszaesését prognosztizálja az intézet.

A beruházások élénkülését a lanyha külső és belső kereslet mellett a finanszírozási problémák is akadályozzák, ezért az idei évben a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,8, jövőre pedig 3,5 százalékos csökkenésével számolnak. A romló konjunkturális kilátások miatt nem várnak érdemi foglalkoztatottságbővülést sem, így éves átlagban az idén 0,8, míg 2012-ben mindössze 0,3 százalékkal nőhet a foglalkoztatottak létszáma.

Folyamatos kamatemelés

A leértékelődő árfolyam, valamint a kormányzati indirektadó-emelés a fogyasztói árak dinamikájának emelkedését eredményezik a következő szűk másfél évben. Emiatt az infláció 2012-ben átlagosan 4,9 százalékra emelkedhet. Az alapkamat a következő hónapokban tovább nőhet, azonban a mutató dinamikájában nagy a bizonytalanság. Valószínű, hogy a monetáris tanács két 25 bázispontos szigorítással folytatja a kamatemelési ciklust, de előfordulhat az is, hogy a döntéshozók egy lépésben emelik fél százalékponttal az irányadó rátát decemberben. Ezt követően a 2012-es év második felében számítunk csak az alapkamat lassú csökkentésére – írja a Századvég Gazdaságkutató.

Az intézet hangsúlyozza, hogy a költségvetés esetében az idei folyamatok elemzését megnehezíti, hogy rendkívüli nagyságú és mennyiségű, előre nem látott egyedi tétel befolyásolja az egyenleg alakulását. Az alapfolyamatokat vizsgálva a tavaly decemberben elfogadott költségvetési törvényben szereplő 2,9 százalékos ESA-hiányhoz képest, a prognózis szerint a GDP 0,3 százalékával nagyobb lenne a deficit. Az egyedi tételek miatt azonban összességében azt várják, hogy az eredményszemléletű elszámolás szerint 3,2 százalékos többlettel zárja az idei évet a költségvetés.

3,2 százalékos költségvetési hiány

A közlemény kiemeli, hogy a jövő évre tervezett, reálértéken mintegy 600 milliárd forintos költségvetési kiigazítás kizárólag a bevételek növelésére épül, ez azonban nem jelenti azt, hogy a kiadási oldal mentesülne a feszültségektől. Bár az utóbbi összességében az infláció mértékével növekszik, a jelentős tartalékképzés miatt több fontos területen érzékelhető a forráskivonás. Megítélésük szerint az adóbevételek elmaradhatnak az előirányzatban szereplő összegtől, a kiadási oldalon pedig nem mindenhol biztosítják a kiigazítás fenntarthatóságát strukturális átalakítások. Emellett a tervezett hiánycélt olyan külső tényezők is veszélyeztetik, mint az EU-s bírságok vagy a tovább romló külső konjunktúra. Összességében a Századvég elemzői úgy vélik, hogy az egyenként kezelhető mértékű kockázatok együttesen meghaladják azt a szintet, amelyet az amúgy jelentős nagyságú tartalék képes lenne ellensúlyozni, így becslésük szerint további beavatkozás hiányában a tervezett GDP-arányos 2,5 százalék helyett 3,2 százalék lesz jövőre az államháztartás hiánya.

A gazdaságkutató külkereskedelmi termékforgalom szaldójára vonatkozó prognózisa a kedvezőtlenebb külpiaci kilátásokkal összhangban a legutóbbi elemzés óta lefelé módosult: 2011-re 7 milliárd eurónak, 2012-re 8,5 milliárd eurónak megfelelő többletet vár. A jövedelmek egyenlegének várható romlását is figyelembe véve 2011-re a GDP 2 százalékát, 2012-ben a GDP 2,3 százalékát kitevő folyó finanszírozási mérleg egyenleget prognosztizál a Századvég Gazdaságkutató Zrt.